A Független Pedagógus Fórum keretében a 2010 júniusában megalakult „Oktatáspolitikai beszélgető kör” véleménye az új közoktatási törvénykoncepcióról

A véleményezők köre:
Gyakorló pedagógusok, vezetők, közoktatási szakértők, oktatók, akik rendszeresen, minden hónapban 1-2 alkalommal vállalják, hogy önkéntesen részt vesznek a közoktatást meghatározó döntések előkészítésében, a hosszú távú gondolkodásban, stratégiai célok megvalósításának lépéseiben / folyamatában. A csoport szerveződésében szerepet játszott, hogy többen a Dr. Csermely Péter vezette Szárny és Teher oktatási csoportjának tagjaként másfél éves közös gondolkodásban vettek részt a közoktatás helyzetét és jövőjét illetően.
Célunk a magyar közoktatás jobbítása érdekében széles konszenzuson alapuló párbeszéd lehetőségének megteremtése.
Mindezt kizárólag hivatástudatból, önzetlenül tesszük, nem várunk érte ellenszolgáltatást.
A Független Pedagógus Fórum felvállalta a beszélgető körök szervezését, a vélemények eljuttatását a döntéshozóknak.

Az új közoktatási törvény tervezetét 3 műhelymunka keretében vitattuk meg, minden alkalommal 3-3 órában, előzetesen e-mailen egymásnak megküldött vélemények megismerésével.

A csoport tagjai:
Barlai Róbertné Kati, Borbélyné Nagy Éva , Diószeghy László, Gönczöl Enikő, Horváthné Moldvay Ilona, Dr. Kállai Mária, Dr. Karlovitz János, Dr. Kotschy Beáta, Kereszty Zsuzsa, Kuncz Eszter, Metzger Balázs, Ónodi Szabolcs, Pecsenye Éva, Réti Mónika, Szabó Győzőné, Szabó Irén, Dr. Schróth Ágnes,
Dr. Szebedy Tas, dr. Szilágyi Imréné, Dr. Szvatkó Anna, Várdai Márta, Villányi Jutka, Zilahiné Gál Katalin

Összefoglalóan kijelentjük, hogy az új oktatási törvény koncepciójának számos elemével egyetértünk. Vannak olyan területek viszont, ahol koncepcionális változtatást javaslunk, néhány esetben az új elemekhez a feltételek biztosítását hiányoljuk. Ha ez röviden nem kerül be a koncepcióba, félő, hogy a költségvetési törvények nem kalkulálnak ezekkel a feladatokkal. Ezeken kívül megfogalmazásbeli változtatási javaslataink vannak.

Amivel a közoktatási törvény koncepciójában messzemenően egyetértünk

o A közoktatás közszolgálat.(Nagyon sokunk véleménye szerint a gyakorlatban ez eddig is így működött, a szülői igény- és elégedettségmérés eredményei csak irányadóak voltak, minden esetben a tantestület/nevelőtestület, illetve a fenntartó döntött a közoktatási intézmény helyzetéről, fejlesztéséről.)
o A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A közoktatási rendszer fenntartása az állam közszolgálati kötelessége.
o A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális igényeik figyelembe vétele, integrációjuk elősegítése a nevelési-oktatási rendszer prioritásai közé tartozik.
o Az alapfokú, az iskolarendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás, a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A közoktatás bármely szintje felnőttoktatásként is folyhat.
o Ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban (közoktatási megállapodással) részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsga letételéig. Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele. (Ezzel együtt tudjuk csak elfogadni a 17 éves tankötelezettséget.)
o A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló nevelése-oktatása.
o A Jutalmazás és fegyelmi felelősség fejezetben a normasértések szintjéhez igazodó külső szakmai támogatás rendelése.

Koncepcionálisan problematikusnak látjuk a következő területeken megfogalmazottak egy részét:
o Tehetséggondozás szabályozása
o Az intézményvezetővel kapcsolatos szabályozás
o A NAT, az Óvodai nevelés országos Alapprogramja, a kerettantervek, a helyi tantervek, a tankönyvek szabályozásának és az intézmények szakmai autonómiájának összefüggése
o A hat- és nyolc-évfolyamos gimnáziumok követelményeinek szigorítása
o A pedagógiai program tartalma

Amit hiányolunk a koncepcióból:
o A minőségfejlesztés valamilyen szintű megjelenítése, a közoktatási intézmények folyamatos fejlesztésének garanciái
o A vezetői munka folyamatos külső szakmai ellenőrzésére utalás, a vezetők szakmai megerősítése. (Ez az életpálya törvényben is hiányzik)
o Több pedagógiai többletfeladat feltételeinek meghatározása hiányzik, holott azok a pedagógus kötelezettségein túl, vagy azon belül lényeges többlet-munkát jelenthetnek. Így: a tehetséggondozás, a középiskolások önkéntes munkája, stb.
o A tervezett változtatások költségvonzata.

Javaslatok árnyalásra, módosításra, kiegészítésre

Alapelvek

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja. A közoktatás az egyén jogait és a közjót egyaránt szolgálja.
Az egyén jogainak érvényesülése nélkül közjó sincs. Közjó csak egyéni jogok birtokában születhet.

Hiányzik: A nevelési-oktatási
intézményekben a tanulók nevelését és oktatását a
lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelem alapján kell
megszervezni. Ennek érvényesítése egyrészt
hagyományaink közé tartozik (Európa első türelme rendelete nálunk született meg: Tordai Dekrétum 1568); másrészt az Unió közös értékeinek egyikéről van szó.

A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek.
A szülőknek jogukban áll iskolát, óvodát választani gyermeküknek.
A szülő sokféle szempontból választhat iskolát, ezt kellene megjeleníteni az alapelvekben.
Nem szükséges a világnézeti választás jogának külön kiemelése, mikor a szülő joga bármely közoktatási intézményt választani.

Közoktatási intézmények

Óvoda
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
„Az óvoda kiemelt feladata az anyanyelvi készségek és az életkornak megfelelő viselkedés- és mozgásformák fejlesztése, testi, lelki, szellemi egészségük fejlesztése, a szocializáció, a művészeti nevelés”
Az óvoda kiemelt feladata a kiegyensúlyozott, játékon alapuló tevékenységbázis segítségével a szocializáció, az életkornak megfelelő viselkedés és mozgásformák, az anyanyelvi készségek fejlesztése, a testi, lelki, szellemi egészségük fejlesztése. Mindezen területek fejlesztésében nagy jelentőséggel bír a művészeti nevelés, mely a nevelésnek komplex, az életkori sajátosságoknak megfelelő személyiségfejlesztést kínáló módja A szakmailag árnyalt és korrekt feladat-meghatározás érdekében az alábbi pontosítást javasoljuk
Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él és a szülők ezt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportnak. Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él és a szülők ezt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoportnak. Pontosítani kell a megnevezést, mivel összevont bölcsődei-óvodai csoport megnevezés nem létezik.

Általános iskola

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az alsó tagozat feladata az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése, meghatározott ismeretek megtanítása, és a mindennapos testmozgás biztosítása Az alsó tagozat feladata a kompetenciák személyre szabott fejlesztése, meghatározott ismeretek elsajátításának folyamatában; a testi és a lelki egészségvédelme, fejlesztése; a közösségi élet elemi erkölcsi normáinak megismertetése, szokásainak gyakoroltatása Az „alapvető” kifejezés törvény-szövegben nem értelmezhető. Nem az életkorhoz, hanem az egyéni fejlesztési szükségletekhez kell a fejlesztésnek igazodnia.
Hiba lenne, ha csak az ismeretek körül forogna a gondolkodás és a nevelés leszűkülne a testi nevelésre.
A felső tagozat feladata a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés. A felső tagozat feladata a kompetenciák fejlesztése, a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, a közösségi lét formáinak, erkölcsi szabályainak megismertetése,gyakoroltatása, értékrendjének alakítása, valamint , a harmonikus testi és lelki fejlődés elősegítése. Ma is súlyos hiányosság az erkölcsi és a közösségi nevelés, az aktív állampolgárságra nevelés elhanyagolása.

Középfokú iskola

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Feladata a fiatalok felnőtt társadalomba való bevezetése, integrálása a beilleszkedéshez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra Feladata a fiatalok felnőtt társadalomba való bevezetése, integrálása a beilleszkedéshez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra. A középiskola ne csak a tanulmányok megkezdésére készítsen fel, hanem képessé tegye a fiatalt, hogy elvégezze felsőfokú tanulmányait. Jelenleg nagyon sokan kihullanak már az elején a rendszerből.

Szakiskola

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába itthon vagy külföldön, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára
való felkészítés. Nem alkalmas a szakiskola, hogy külföldi munkavállalásra felkészítse diákjait. Ezt nem tudja egyidejűleg ígérni.

Pedagógiai szakszolgálatok
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A pedagógiai szakszolgálatok feladatai: a logopédiai szakszolgálat, a fejlesztő-pedagógusi szakszolgálat, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás, a fejlesztő felkészítés, továbbá szakértői bizottságok működtetése a gyerekek diagnosztizálására, valamint a pályaválasztási tanácsadás és a nevelési tanácsadás. A pedagógiai szakszolgálatok szakember-létszámát - a megelőző három év
esetszám-átlagát figyelembe véve - úgy kell megállapítani, hogy egy-egy gyermeknek két hétnél hosszabb időt ne kelljen a vizsgálatra várakoznia.
.

A szakértői bizottságok a sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek
felülvizsgálatát legalább évente, illetve szükség szerint gyakrabban elvégzik.

A pedagógiai szakszolgálatok feladatai: a logopédiai szakszolgálat, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás, a fejlesztő felkészítés, továbbá szakértői bizottságok működtetése a gyerekek diagnosztizálására, valamint a pályaválasztási tanácsadás és a nevelési tanácsadás. A pedagógiai szakszolgálatok szakember-létszámát - a megelőző három év
esetszám-átlagát figyelembe véve - úgy kell megállapítani, hogy egy-egy gyermeknek két hétnél hosszabb időt ne kelljen ellátásra várakoznia.

A szakértői bizottságok a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását
legalább évente egyszer ellenőrzik. Felülvizsgálatuk gyakoriságát állapotuk
életkoruk függvényében a szakértői bizottságok maguk határozhatják meg. Eszerint egy, két vagy három évente a felülvizsgálatokat elvégzik. A szülőknek joguk van arra, hogy szükség szerint, de minimálisan fél évvel az előző vizsgálat után felülvizsgálatot kérjenek.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók más csoportjainak, mint a beilleszkedési , tanulási és magatartási nehézséggel küzdők, vizsgálata, felülvizsgálata, kezelése és ellátásuk ellenőrzése a nevelési tanácsadók hatókörébe tartozik.

A fejlesztő-pedagógia nem önálló szakszolgálati jellegű tevékenység. Esetleges fejlesztése során sem feltétlen a szakszolgálatok keretébe illeszkedik.

A szakszolgálatoknak csak egyik feladata a vizsgálat, a kezelés, terápia legalább olyan fontos, egyes esetekben ez a fontosabb tevékenység.

A gyermekek állapota igen változatos képet mutat, egyedi igényeik alapján a szakértői bizottság tudja megállapítani a felülvizsgálat optimális idejét is.
Az előírt ellátások ellenőrzése viszont sokkal több segítséget jelent a gyermekeknek, mint az esetleges felesleges, vagy formális vizsgálat.

E a tanulói csoport vizsgálatában, kezelésében a nevelési tanácsadóknak van negyven évnél több tapasztalatuk, gyakorlott szakember gárdájuk, kifinomult eljárásmódjuk.

Hiányként jelezzük: A „Pedagógia Szakszolgálatok” nem tartalmazzák az iskola pszichológusi szolgáltatást 1980-as évek második felétől működnek iskola -és óvodapszichológusok, ezt meg kellene őrízni.

Pedagógiai szakmai szolgáltató (Pedagógiai intézet)
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A pedagógiai szakmai szolgáltató (pedagógiai intézet) Javasoljuk megkülönböztetni a két intézményt. Nem lehet tudni így, hogy a részfeladatokra alakult szakmai szolgáltatók, pl. referenciaintézmények, melyek nem rendelkeznek a pedagógiai intézetek széleskörű szolgáltatásaival, akkor milyen besorolást kapnak.

A közoktatási intézmény alapítása, működése és vezetése

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A közoktatási intézmény alapítója, fenntartója tekintetében lehet állami, önkormányzati, egyházi és más szervezet, illetve személy által, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által (gyakorlóiskola) alapított, fenntartott intézmény. A közoktatási intézmény alapítója, fenntartója tekintetében lehet állami, önkormányzati, egyházi és más szervezet (pl. kistérségi szerveződés vagy annak jogutódja, alapítvány), illetve magánszemély által, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény által (gyakorlóiskola) alapított, fenntartott intézmény. Nem világos a kistérségi tárulások, valamint az alapítványok intézményfenntartó szerepe. (Számos kistréségi társulás és közel 400 alapítvány által fenntartott intézmény működik.)

A törvény biztosítja az óvoda- és iskolaalapítás szabadságát az állam által meghatározott jogszabályi feltételek mellett (lásd a 7. mellékletet). A törvény biztosítja a közoktatási intézmény-alapítás szabadságát az állam által meghatározott jogszabályi feltételek mellett (lásd a 7. mellékletet). Nyilván nem lehet kihagyni a felsorolásból a kollégiumokat, vagy tisztázni szükséges alapítható-e szakszolgálat, szakmai szolgáltató intézmény?
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
hiányt jelzünk: A tanuló munkájának minősítése, vagyis annak megállapítása, hogy magasabb évfolyamba léphet, illetve befejezte tanulmányait(egyéb záradékok). Az osztályozó-értekezleteken ezeket a döntéseket eddig is a nevelőtestület hozta meg.
A szakmai munkaközösség feladatai különösen:
Ld. a.)-i.) Ezeket törölnénk. Szerintünk ez nem a törvénykoncepcióba való. Ez részben munkáltatói feladat, vagy inkább egy végrehajtási rendelet része lehetne.
Ha bent marad fenti szöveg, akkor az alábbiakat módosítanánk, illetve kiegészítenénk a feladatokat:
g.) gondoskodás a tankönyv- és taneszköz-ellátásról; Szakmai információkkal segíti a tankönyv- és taneszköz választást.

A munkaközösségi tagok szakmai munkájának támogatása, értékelése. Gondoskodni nem tud, ez nem az ő feladata, de szakmai véleményével segítséget adhat.
.

Ez ma is feladata a munkaközösségeknek, különösen a vezetőjüknek.
Az intézményvezetőt − pályázati eljárást követően − a fenntartó bízza meg A) a nevelőtestület és a Pedagóguskamara (átmenetileg a megyei kormányhivatal oktatási osztálya) egyetértésével B) a nevelőtestület egyetértésével C) a nevelőtestület véleményének kikérése után legfeljebb öt évre. A pályázat mellőzhető, amennyiben a fenntartó által javasolt személy megbízásával a nevelőtestület és a Pedagóguskamara is egyetért. Ilyen egyetértés hiányában – illetve amennyiben a fenntartó nem kíván javaslattal élni – a pályázati eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyetértés nem alakul ki a három fél között. A megbízás legfeljebb A) egy alkalommal B) többször hosszabbítható meg. (A kinevezés további szabályait lásd a 9. mellékletben.) Az intézményvezetőt − pályázati eljárást követően − a fenntartó bízza meg a nevelőtestület és a Pedagóguskamara (átmenetileg a megyei kormányhivatal oktatási osztálya) egyetértésével.

.

Nem szükséges a 3 megoldás. Ha jó a vezető, akkor dolgozzon tovább, a vezetői célok és a szervezetfejlesztés megvalósítása hosszú távú folyamat.
Pályázat nélkül ne lehessen megbízni vezetőt. 5 évenként vizsgálják felül a vezető működését.
Ha nem, akkor már az első ciklus után nem szabad újra megbízni. 5 év után jobban vissza tud illeszkedni az oktatásba, mint 10, vagy több év után.
A nevelőtestület egyetértése nélkül (50%+1 fő szavazata nélkül) ne bízzanak meg vezetőt. A vezető munkáját 5 évenként ( a pályázat lejárta előtti évben – az intézményértékelés keretében) ellenőrizni, értékelni kell, ha ezt az OH idézett osztálya, vagy a Pedagógus Kamara szakmailag megfelelően megteszi, akkor jó döntések születhetnek.
Nem tisztázza a vitaanyag, hogy a Pedagógus Kamara mellé és/vagy más szakmai érdekképviselet is megjelenhet-e, tekintettel arra, hogy más szakmák képviselői is dolgoznak a közoktatásban.
Feladatai különösen:
a) az intézmény pedagógiai munkájának szakszerű vezetése;
Az intézményvezető feladatai különösen:
az intézmény pedagógiai munkájának szakszerű vezetése, melynek összetevői: a vezető képesítése, felkészültsége, vezetői képességei: stratégiai vezetés, a vezető, mint változtató, a tantestületi/nevelőtestületi/munkahelyi közösség irányítása, munkahelyi motiváció, mérés, értékelés, a folyamatos fejlesztés irányítása. Nem lehet egy kifejezéssel elintézni a szakszerű vezetés feladatát, mert időben, szakértelemben, emberi kvalitásban ez nem egyenrangú így a többi feladattal. Minden a vezetőn múlik, hogyan történnek a dolgok egy iskolában , óvodában. Milyen a nevelés, a tanítás minősége, a szervezeti kultúra, stb.
A nemzeti-etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító nevelési illetve közoktatási intézmény vezetőjének
megbízásakor az illetékes (helyi vagy megyei)
kisebbségi önkormányzat
egyetértését is meg kell kérni. .... az illetékes (helyi vagy megyei) kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges.
A szükséges szó jobban kifejezi, hogy e nélkül nem lehet megbízni a vezetőt.

A nevelő oktató munka
A tanulmányokban való előrehaladás és az értékelés
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az általános iskola második évének végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt.
Az általános iskola harmadik évének végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt.
Vagy: Az ált. isk. második évének, de legkésőbb a harmadik évének végétől…stb.

Hazai és nemzetközi vizsgálatok, valamint a praxisbeli tapasztalatok szerint a kezdőszakaszban jelentősek a gyerekek közötti fejlődési különbségek. A kiemelt fejlesztésre szoruló tanulóknak differenciált foglalkoztatással legalább 3 olyan évre van szükségük, amikor fejlődésüket nem minősítéssel, hanem árnyalt fejlesztő értékeléssel támogatjuk. Ehhez kapcsolódik az első három évben a szöveges értékelés fontossága.

Az intézmény − jóváhagyott kerettanterv vagy egyedi engedély birtokában − az osztályozás helyett dönthet a szöveges értékelés mellett. Az intézmény − jóváhagyott kerettantervének vagy helyi tantervének megfelelően − az osztályozás helyett alkalmazhat szöveges értékelést A jóváhagyott kerettantervre utalás alkalmazható például az azonos kerettanterv szerint működő, húszegynéhány Waldorf-iskolára, a jóváhagyott helyi tanterv pedig bármelyik önkormányzati, egyházi vagy alapítványi intézményre.

A tanítás-tanulás-nevelés tartalmi szabályozása

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A nevelő-oktató munka pedagógiai kereteit, célját, tartalmát, követelményeit, értékelésének kritériumait a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek és az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv, valamint középfokú intézményekben az érettségi vizsgaszabályzat együttesen jelölik ki.
A nevelő-oktató munka pedagógiai kereteit, célját, tartalmát, követelményeit, értékelésének kritériumait a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek és az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv, valamint középfokú intézményekben az érettségi vizsgaszabályzat együttesen jelölik ki
Az óvodai nevelést szabályozó Országos Óvodai Alapprogram az óvodai nevelés kereteit szabályozza Az óvoda tartalmi szabályozása kimaradt a szövegből.

Helyi tanterv

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A közoktatási intézmény, az oktatásért felelős miniszter engedélyével kerettantervtől eltérő helyi tantervet is használhat.

A közoktatási intézmény szakértői véleményezéssel ellátva - a fenntartó engedélyével- a kerettantervtől eltérő helyi tantervet is használhat, ha az megfelel a NAT tartalmának.

Nagyon sok olyan helyi tanterv működik az országban, amelyeket a tantestület készített el, hosszú, fáradságos munkával. Ha ezeket kiegészítik, illetve összhangba hozzák a módosított NAT követelményeivel, lehessen rövidebb úton tovább-használni a munkájukat. Nyilván a szakértői ellenőrzést kell megszigorítani.
Nem biztos, hogy van most erőforrás a helyi tantervükhöz ragaszkodó iskolák tantervének miniszteri akkreditációjához.
Ha az iskolák csak a kerettanterveket használhatják , ha nem a NAT-nak való megfelelés a kritérium, akkor éppen a legjobb, leginnovatívabb önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák belső fejlődése csorbul.

Érettségi vizsga

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 30 óra közösségi szolgálatként minősíthető társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.
Az önkéntességet nem szerencsés kötelezővé tenni, a közösségi szolgálat fogalmát javasoljuk bevezetni.
A középiskolai közösségi szolgálat feltételrendszerére a koncepció nem tér ki.
Ehhez kellenek majd olyan források, amelyek biztosítják a pedagógusok megfelelő felkészítését, a fogadóhelyek felkészítését, a szülők és a szélesebb közvélemény tájékoztatását.
Tankönyv- és taneszköz-ellátás
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Nyomtatott vagy digitális formában, a miniszter által kiadott kerettantervekre készülnek. Nyomtatott vagy digitális formában, a miniszter által kiadott NAT követelményeire és fejlesztési feladataira készülnek.

Hiányzik a munkatankönyvek és a feladatlapok kérdése. A tankönyvekben legyen kissé nagyobb választék, mint a tervezett 3 kerettantervhez készülő tankönyvcsalád. Mivel a NAT tartalmazza a kötelező minimális tananyagot, ehhez készülhessenek tankönyvek. Egyetértünk a tankönyvek számának csökkentésével, de ha színvonalas egy tankönyv, helyen lehetősége valóban választani a pedagógusoknak.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése-oktatása
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Bevezető szakaszból
Ezért a közoktatás nevelési-oktatási rendszere minden gyermeknek, ide értve a kimagasló tehetségeket és a sajátos nevelési igényű gyermekeket is, egyaránt megadja – szakértői vélemény alapján – a számukra kívánatos, érdekeiket leginkább szolgáló képzést.

Ezért a közoktatás nevelési-oktatási rendszere minden gyermeknek, ide értve a kimagasló tehetségeket és a sajátos nevelési igényű gyermekeket is, egyaránt megadja a számukra kívánatos, érdekeiket leginkább szolgáló képzést.
Nem értünk egyet a tehetségesek azonosításával – szakértői vélemény alapján. Minden gyermek/fiatal lehet valamiben tehetséges. Az iskolának széleskörű kínálatot kell biztosítania az egyének tehetsége kibontakoztatásához, figyelembe véve a gyermekek különböző ütemű fejlődését. Nem szabad egy gyereket megbélyegezni azzal, hogy ő semmiben sem tehetséges, vagy éreztetni vele, hogy őt még arra sem méltatjuk, hogy „szakértő elé kerüljön”. Ahogy a gyerekek és szüleik negatív élményként élik meg a szakértői bizottságok elé kerülést, a tehetségek kiválasztásánál ennek elmaradását fogják akként megélni. Ezzel úgy tűnik, hogy lesznek átlagos tanulók, de ilyenek nincsenek, csak sokfélék. Nagyon veszélyes utakra eveznénk ezzel a folyamattal…Hiszen egy SNI-s gyerek is lehet valamiben kimagaslóan tehetséges.

A tehetséggondozás

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában.
A nemzet elemi érdeke, és az iskolai nevelés feladata, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában.
Az iskolai nevelés egyik alapvető feladata a tehetségek gondozása- aminek elsődleges helyszíne a tanóra, ha a pedagógus differenciáltan foglalkoztatja a tanulókat. Jónak tartjuk, hogy sokféle képességű gyerek van egy csoportban, és tapasztalhatják egymás kiemelkedő képességeit. Ennek húzóereje lehet a többiekre is. A másik helyszín a tanórán kívüli foglalkozások: a megszüntetett szakköröket kellene újraindítani, stb.
Kihúzni javasoljuk az óvodát a mondatból, mert ott tényleg nem szabadna még kategorizálni a gyerekeket.
A Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.
Ezt javasoljuk kihúzni. Egy program ne adhasson kötelező feladatokat, ez maradjon meg a minisztérium szintjén.
A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel.

A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít, segít és ellenőriz.
A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel.

A tehetséggondozás feltételeit az iskola biztosítja, amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít.
A nyilvántartás szót javasoljuk kihúzni, mert ez elbürokratizálja a feladatot.

Nehezen tudjuk elképzelni, hogy egyrészt minden intézményben lesz egy-egy tehetséggondozó, ahol vannak kiemelkedően tehetséges gyerekek, másrészt feleslegesnek tartjuk, egyelőre nem látjuk a funkcióit: segít és ellenőriz, ez a két tevékenység nehezen összeegyeztethető. Inkább középvezetői szinten, mint egy munkaközösség, működhetnének együtt a pedagógusok – nemcsak a tehetséggondozás, hanem egyidejűleg a felzárkóztatás területén is. De ez az intézményi szakmai döntésbe tartozhatna, ezt a feladatot hogyan valósítják meg.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése-oktatása

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése-oktatása
A sajátos nevelési igényre és a különleges bánásmódra való jogosultságot a pedagógiai szakszolgálatként működő szakértői bizottságok (a továbbiakban bizottság) állapítják meg a közoktatási intézmény, a szülő és más, jogszabályban meghatározott fél kezdeményezésére. A
bizottság vizsgálatán való részvétel a gyermek és a szülő részére kötelező, annak útiköltségét a
társadalombiztosítás a szülő részére megtéríti. A vizsgálatot legalább évente meg kell ismételni
addig, amíg a gyermek, tanuló „sajátos nevelési igényű” minősítése fennáll. A sajátos nevelési igényre való jogosultságot szakértői bizottságok (a továbbiakban bizottság) állapítják meg a
közoktatási intézmény, a szülő és más, jogszabályban meghatározott fél kezdeményezésére. A
bizottság vizsgálatán való részvétel a gyermek és a szülő részére kötelező, annak útiköltségét a
társadalombiztosítás a szülő részére megtéríti.

A különleges bánásmódra igényt tartó gyermekek másik csoportjának, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőknek vizsgálatát a nevelési tanácsadó látja el, évenkénti illetve kétévenkénti rendszerességgel.

E a tanulói csoport vizsgálatában, kezelésében a nevelési tanácsadóknak van negyven évnél több tapasztalatuk, gyakorlott szakember gárdájuk, kifinomult eljárásmódjuk.

A közoktatási intézmény szereplői és partnerei

Az óvodás gyerek hiányzik, noha az óvoda 5 éves kortól kötelező.
A tanuló kötelességei és jogai

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A tanuló kötelessége a mindennapos iskolába járás, a tanítási órákon és a kötelező, illetve a választott foglalkozásokon való aktív részvétel A tanuló kötelessége a mindennapos iskolába járás, a tanítási órákon és a kötelező, illetve a választott foglalkozások tevékenységeiben való részvétel Az „aktív” szót törlésre javasoljuk nem releváns a törvény koncepciójában.
A tevékenységekbe való bekapcsolódás áthidalhatja ezt a problémát.
Diákképviselet, diákönkormányzat

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A diákönkormányzat intézményi szintű vezetőinek azok a tanulók választhatók meg, akik betöltötték a 12. életévüket, és akiknek iskolai tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot. A diákönkormányzat intézményi szintű vezetőinek azok a tanulók választhatók meg, akik betöltötték a 12. életévüket.
Nem tartjuk szükségesnek a tanulmányi eredményre utalást. Vannak olyan diákok, akiknek verbális és/vagy logikai intelligenciájuk kevésbé, társas intelligenciájuk viszont kimagaslóan fejlett. Miután – a koncepció szerint - a nevelőtestület véleményének kikérése kötelező, ez elegendő garancia arra, hogy megfelelő diákvezetők megválasztására kerül sor.
A pedagógusok és alkalmazottak
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A közoktatásban alkalmazottak – beleértve az intézmény nem pedagógus alkalmazottait is – mindennapi életvitelének meg kell felelnie a nevelő-oktató munkát végzők, azt segítők kiemelt erkölcsi követelményeinek, a fokozott társadalmi elvárásoknak.
A közoktatásban alkalmazottak – beleértve az intézmény nem pedagógus alkalmazottait is – a közoktatási intézményben tanúsított magatartásának, viselkedésének meg kell felelnie a nevelő-oktató munkát végzők, azt segítők kiemelt erkölcsi követelményeinek, a fokozott társadalmi elvárásoknak.
Az elvárható magatartási, viselkedési szabályokat a munkaköri leírásokban, és egyéb szervezeti szabályzókban kell megfogalmazni. (pl. etikai kódex)
Á munkahelyen kívüli mindennapi életvitelt az emberjogi törvények miatt nem szabályozhatjuk. De ezt nem is tudjuk ellenőrizni.

Ezt a kiegészítést javasoljuk, mert az intézményen belül, függetlenül a betöltött munkakörtől, minden dolgozó példát adhat (jó vagy rossz) a felnőttek viselkedéséről a gyerekeknek.
Az oktatás és nevelés személyközi kapcsolatokra épülő folyamat, melyben a döntések egyéni felelősségen alapulnak. A folyamat irányítójának, a pedagógusnak ezért komoly felelőssége és egyúttal szabadsága van, döntései pedig erősen függenek az adott pedagógiai helyzettől. Ezt a mondatot törölni javasoljuk. Nem érezzük idevalónak: nem törvénybe illő szöveg.

A pedagógus jogai

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az első mondat után beillesztenénk a következőt: Joga, hogy a róla készült írásbeli értékelést, minősítést megismerje, véleményezze. Sajnos ez ma is nagyon gyakran elmarad. A teljesítményértékelési rendszerek működtetése során ez gyakori tapasztalat.
… a pedagógiai program alapján megválassza az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit, a tankönyveket és taneszközöket; irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját és minősítse teljesítményüket. …a pedagógiai program alapján, a tanulók fejlesztési szükségleteihez igazodva megválassza a tananyagot, a nevelés és tanítás eszközeit, módszerei. .Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók tevékenységét, figyelemmel kísérje a fejlődésüket és minősítse teljesítményüket. : hiányzik az óvoda mint közoktatási szint, az iskolával kezdődik minden fogalom-meghatározás.
Hiányzik az óvodapedagógusok munkájára vonatkozó kiemelt speciális felsorolás. .

A tankönyvek, taneszközök megválasztását innen kivennénk és a nevelőtestület jogaiba helyeznénk. Sok esetben sérül az az elv, hogy felmenő rendszerben lehetőleg a tanulók egymásra épülő tankönyvekkel dolgozzanak.
A tananyag magába foglalja az ismereteket ezért a normaszövegből kihúzandó.

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A pedagógiai munkát a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (pl.: dajka, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős stb.), illetve speciális végzettségű szakemberek (pl.: például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező…..

A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak kötelező és ajánlott létszámát a 17. melléklet tartalmazza.
A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak kötelező és ajánlott létszámát a 17. melléklet tartalmazza.
Az első hosszú mondatot elhagynánk, mert úgysem teljes a felsorolás.
Elegendő a 17.sz. mellékletre utaló mondat.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények speciális szabályai
Egyházak által fenntartott közoktatási intézmények
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az egyházi fenntartású intézmény főszabálytól eltérő módon szervezheti munkáját, választhatja meg vezetőit, és fogalmazhatja meg pedagógiai programját. Ezt a mondatot elhagynánk A főszabály nem értelmezhető, félreértésre ad okot. Az egyházi iskolák védelmében ezt ki kellene hagyni. Inkább leírni, hogy miben térhet el a működésük.

Ellenőrzés

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A közoktatási intézmények működésének ellenőrzése négyelemű.

4. Az intézményműködés önértékelése, a pedagógusok munkájának belső ellenőrzése, értékelése, mely az intézményvezető feladata. Sajnos a koncepció nem említi az intézmények belső önértékelését, pedig ez fontos a szakmai munka folyamatos fejlesztése miatt.
A közoktatási intézmények működésének ellenőrzése háromirányú.

A közoktatási intézmények működésének külső ellenőrzése háromirányú.
Vagy akkor itt csak a külső ellenőrzésről essék szó, de akkor a fejezetcímet is meg kell változtatni.

Szakmai támogatás
Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Mentor Már foglalt fogalom. Tisztázni kellene, hogy nem a felsőoktatási mentortanárról van szó, hanem közoktatási tevékenységet folytató mentorról. A két tevékenység nem azonos.
Szakértő
Feladata a szakmai ellenőrzés, szakvélemény készítése a felkérésben foglaltak szerint. Csak a feladat jellegének megfelelő szakirányú szakvizsgával rendelkező Pedagógus III. (Mesterpedagógus) lehet szakértő (lásd a Pedagógus életpálya törvényt). Szakértő közoktatási intézményben ténylegesen dolgozó vagy onnan tíz évnél nem régebben nyugdíjba ment pedagógus lehet.
Feladata a szakmai ellenőrzés és értékelés, a tapasztaltakról szakvélemény készítése - a felkérésben foglaltak szerint. Csak a feladat jellegének megfelelő szakirányú szakvizsgával rendelkező Pedagógus III. (Mesterpedagógus) lehet szakértő (lásd a Pedagógus életpálya törvényt).
Nem biztos, hogy korlátozni kellene ilyen módon, hogy ki lehet szakértő. Nem csak a jelenlegi gyakorló pedagógusok lehetnek fontosak, hanem akik tapasztalatokkal rendelkeznek, és kívülről látják a működést, nem viszonyítják azt saját gyakorlatukhoz. Mindkét korosztálynak helye lehet a szakértők között. A10 évnél nem régebben kitétel kizárja az elmúlt 15 évben szakértőként működő egyéni vagy társas vállalkozókat. Ez nem felel meg a szektorsemlegesség elvének, amely az Alapelvekben rögzített.
Mindegyik kategóriában alkalmazni kell az ekvivalenciát azokra a felsőoktatásban dolgozó oktatókra, akiknek szakmai (oktatói, kutatói) munkája kapcsolódik a közoktatás vonatkozó területeihez. Elsősorban a pedagógusképzésben dolgozó kollégák nem a közoktatási törvény szerinti életpályamodell előírásainak felelnek meg, hanem a felsőoktatási törvény előírásainak. Ezért ezek egyenértékűségét el kell ismerni (doktori fokozat, doctor univ., PhD, szakmai publikációk előadások, nemzeti és nemzetközi projectek kidolgozása, a disszeminációban való részvétel képzőként, trénerként, …). Jelenleg is sokan dolgoznak így közoktatási szakértőként (rajta vannak a névjegyzéken, megvan a szakértői tanúsítványuk), az ő jogosítványaikat el kell ismerni.

MELLÉKLETEK

1. melléklet :Előkészítő, kislétszámú és felkészítő osztályok indításának szabályai

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek számára legalább nyolc fő esetén előkészítő osztályt kell szervezni. Ennek célja és feladata, hogy a gyermekek egy év alatt behozzák lemaradásukat, és elérjék az iskolaérettséget.
Ezt az előkészítő osztályt törölnénk.
Helyette:
A hétéves kort elért, de az iskolai tanulásra még nem képes gyermekek fejlesztését az osztályon belüli, vagy csoportközi differenciált foglalkoztatással kell megoldani. Ennek célja és feladata, hogy a gyermekek saját ütemükben fejlődve behozzák, és szakszerű fejlesztési segítséget megkapva behozhassák lemaradásukat.

A tanulási nehézségben veszélyeztetett gyerekek számára a módszertanilag adekvát óvodai prevenció megszervezendő. A 80-as évek elején már működtek korrekciós osztályok, de nem vált be a rendszer. A gyerekek akkor a második osztályban nem tudtak teljesíteni, illetve nagymértékben frusztrálta őket az új osztályközösségbe, csoportba helyezés, és hogy meg kellett válni a pedagógustól is. Másrészt beigazolódott, hogy a gyerekeknek különböző időkre van szüksége a felzárkózáshoz. Jobban bevált az osztályból kivétel adott órákon, a problémák jellegének megfelelően. Pl. dyslexiás tanulót az anyanyelvi órákon lehetett kisebb csoportban vagy egyénileg fejleszteni, mert ugyanakkor a többi órán tud teljesíteni, és mégis egy adott közösséghez tartozott 8 éven keresztül. Tehát a fejlesztő pedagógus az ilyen típusú konstrukcióban akár heterogén életkorú csoporttal is tud fejlesztő munkát végezni.
Az óvodás kori prevenciós fejlesztések szerepe jelentős, ezt eddig részben a logopédiai intézetek, részben a nevelési tanácsadók, részben az óvodák saját fejlesztői végeztek.
Különösen azért tartjuk ezt fontosnak, mert néhány a tanulásban nélkülözhetetlen részképességnek, így a beszédnek, a mozgásszerveződésnek, a vizuális észlelésnek, a beszéd észlelésnek szenzitív fejlődési szakasza az óvodás korra esik. A fejlesztés, a prevenció fontossága ezért igen nagy jelentőséggel bír az óvodai szakaszban.

Jó lenne, ha a tanulási nehézség veszélyeztetett gyermekek ellátási, fejlesztési folyamata és ennek intézményi keretei óvodáskortól egy törvényben lennének szabályozva.

2. melléklet: A tankötelezettség szabályai

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Az óvoda javaslatára bármely gyermek esetében sor kerül az iskolaérettségi vizsgálatra a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága előtt (a továbbiakban: bizottság). A vizsgálatot a szülő is kezdeményezheti.
Az óvoda javaslatára bármely gyermek esetében sor kerül az iskolaérettségi vizsgálatra, melyet a nevelési tanácsadó végez el. A vizsgálatot a szülő is kezdeményezheti.
Eddig is ez volt a bevált gyakorlat, nevelési tanácsadó küldi tovább a gyereket a szakértői bizottsághoz, ha megalapozottnak látja.
Az iskolaérettségi vizsgálat részei:
Ezt a felsorolást javasoljuk elhagyni Ezt alacsonyabb szintű jogszabályba valónak érezzük.
A bizottság a kislétszámú osztályba felvett gyermekekről legalább évente újabb szakvéleményt ad ki, amelynek alapján szülői egyetértés esetén a gyermek tanév közben is másik osztályba sorolható. A tanév közben más osztályba helyezés törlendő. A 6-10 éves gyerekek számára a tanítóval ésa társakkal meglévő érzelmi kapcsolat megszakadása – különösen tanév közben – a tanulási teljesítményt károsan befolyásolja.

3.melléklet: Hídprogram

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Ugyanez a lehetőség legyen meg a közoktatási rendszerből lemorzsolódott, tanköteles tanulók felkészítéséhez.
Sajnos a szakiskolákból a tanulók 30%-a lemorzsolódik a tankötelezettség ideje alatt. Velük mit tervez az oktatásirányítás?

5.melléklet: A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok működésének szabályai

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A hat és nyolc évfolyamos gimnázium tanulóitól a fokozott tehetséggondozás eredményeképpen többlet-teljesítmény várható el. A kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan 1,5 órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán. Jogszabályi keretek betartásával pedagógusaitól is többletmunkát vár el.
….
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához Ezt elhagynánk.

A nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett meg kell teremteni a feltételeket a harmadik idegen nyelv fakultatív tanulásához.
A korosztályt nem lehet tovább terhelni az iskolában töltött idővel, jelenleg is magasabbak a követelmények ezekben az iskolákban, tehát az otthoni tanulás is többletmunkával jár.

Ehelyett a két idegennyelv tökéletes megtanítását javasoljuk.

6. melléklet: Összevont (többcélú) intézmények

- egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény (a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók többiekkel együtt történő nevelését, oktatását segítendő, pedagógiai
szakszolgálattal, utazó szakember hálózattal) - egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény (a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók többiekkel együtt történő nevelését, oktatását segítendő, pedagógiai
szakszolgálattal, utazó szakember hálózattal, kivéve a nevelési tanácsadót)
A nevelési tanácsadó specialitása, hogy a szülők, a gyermekek, a pedagógusok mentálhigiénés problémáinak megoldását pártatlan, szakmailag független helyzetből segíti, mely helyzet mentes az érdek- és hatalmi viszonyoktól. A szakmai függetlenség feltétele a szervezeti függetlenség, különösen egy olyan intézménytípustól való függetlenség, mely lényegéből fakadóan egy más gyermekpopuláció súlyosabb zavarait hivatott ellátni.

7. melléklet: Közoktatási intézmények fenntartásának, alapításának és megszüntetésének szabályai, fenntartói jogosultságok.

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A működési engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges alábbi feltételekkel, illetve ezeket fokozatosan – a felmenő rendszernek megfelelően – megteremti:
A működési engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges alábbi feltételekkel:
A felsorolt feltételek jó részét kockázatos felmenő rendszerben elvárni, ekkor fordulhat elő, hogy később kell megvonni az engedélyt, de akkor már sérülnek tanulói érdekek.
A fenntartó irányítási jogosítványai
f.) az intézményvezető kinevezése és az intézményvezető feletti munkáltató jogok gyakorlása jogszabály szerint;
az intézményvezető kinevezése és az intézményvezető feletti munkáltató jogok gyakorlása jogszabály szerint; a vezetői munka szakmai ellenőrzése, értékelése
A munkáltatói kötelességek nincsenek kifejtve az intézményvezető munkát illetően.

9.melléklet: A közoktatási intézmény vezetőjének megbízása

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A) Két vezetői ciklus után címzetes igazgatói cím illeti meg a volt intézményvezetőt, kivéve, ha másik intézményben lesz vezető. A címzetes igazgatói cím mellé további egy ciklus (öt év) időtartamban a korábbi vezetői pótlékának 50%-a is megilleti. B) Nincs megkötés a ciklusok számában.
Ezt teljesen elhagynánk. Ha rossz vezető volt két ciklusig, miért nem már az első ciklus után váltották le. Ha jó, akkor maradhat, újra pályázhat, nyilván újra megbízzák. Ha nem akar tovább pályázni, nyilván más tervei vannak, akkor minek kapná tovább a pótlék felét.
Legyen érvényes továbbra is, hogy nincs megkötés a ciklusok számában, hiszen a jó vezető hosszabb távon tudja elérni a nevelőtestülettel közösen kitűzött célokat.

12. melléklet: A pedagógiai program

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Tartalmi elemei:
a) nevelési értékek, pedagógiai elvek
b) intézményi hagyományok, szokások, öltözködés, viselkedés, ünnepek helyi rendje
a.)nevelési értékek, pedagógiai elvek, célok
b.) elhagynánk- helyette a bevezetőben említett fejlesztési terv valamilyen formában fontos lenne,ld. alábbi javaslatunkat.
a.)A célok a bevezető szakaszban szerepelnek, de nyilván ebben a felsorolásban is fontosak.
b.) részben az SZMSZ-be, részben a házirendbe való.
A pedagógiai program a közoktatási intézmény szakmai önazonosságának hordozója, s egyben fejlesztési terve. A pedagógiai program megvalósítását szervezet- és minőségfejlesztési terv (program) segíti, amely a vezetést valamint a munkatársak teljesítményének értékelését is magában foglaló átfogó intézményi önértékelés továbbá külső értékelés alapján elhatározott fejlesztési célok megvalósításának (intézkedési) terve.

A folyamatos fejlesztési tevékenység megjelenik a tervező és az értékelő dokumentumokban, mérhető adatokkal, indikátorokkal követhető módon.

.
Az intézményi önértékelés része a vezetői pályázat értékelése.
Az önértékeléshez és a folyamatos fejlesztéshez az iskola felhasználja a külső intézményértékelések, az országos kompetenciamérések, valamint a partneri elégedettségmérés (legalább pedagógusok, szülők megkérdezésével) eredményeit. A külső intézményértékelés felhasználja a belső önértékelés eredményeit.
A pedagógusok külső értékeléséhez a vezető a belső teljesítményértékelési – minősítési rendszer adatai alapján nyújt információkat. A jelenlegi törvényi szöveg továbbfejlesztését javasoljuk, mert a törvénytervezetben megadott tartalmi elemek alapján nem egyértelmű, miként lesz „a PP a közoktatási intézmény fejlesztési terve”. Az értelmezést segítheti, ha egyértelművé tesszük, hogy az intézmény-értékelés alapja a PP, amelynek megvalósítását, „működtetését” meghatározott időközönként értékelni kell. Az értékelést minden esetben kövesse fejlesztendő területek, célok meghatározása és ezek megvalósítását szolgáló fejlesztési/intézkedési tervek készítése.
Az intézményekben 2000-ben elinduló minőségfejlesztésnek már kialakult gyakorlata, eszközrendszere működik szinte valamennyi intézményben. Érdemes a felduzzadt adminisztrációt csökkenteni, az ezzel kapcsolatos követelményeket lazítani, de nem érdemes a kialakult saját-minőségrendszereket leállítani.
Szükséges viszont erősíteni a tanítási-tanulási folyamat minőségét, eredményességét, végre hangsúlyt helyezni a vezetés szakszerű fejlesztésére, a szervezeti működés és a szervezeti kultúra nevelő hatásának erősítésére.
13. melléklet

A törvény különleges bánásmódot igénylőknek tekinti az alábbi csoportok egyikébe tartozó gyermekeket:
2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (a fejlődési, és vagy tanulási elmaradás vagy nehézség nem a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás működési
zavarával magyarázható, támasztható alá) A törvény különleges bánásmódot igénylőknek tekinti az alábbi csoportok egyikébe tartozó gyermekeket:
2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (a fejlődési és / vagy tanulási nehézség nem a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás súlyos működési
zavarával magyarázható, támasztható alá)

Az elmaradás és a nehézség más közoktatási kategória, mely nem mosható össze.

16.melléklet: Osztályok és pedagógusok heti kötelező óraszáma, a létszám megállapításának elvei

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Hiány jelzése A táblázatban hiányzik a középiskolai felkészítő 0. évfolyam óraszáma (ld. Híd program) A finanszírozhatóság miatt ez fontos lenne.
Gyakorlóintézményben a vezetőtanárnak minden olyan órája kettőnek számít, amelyen tanárjelölttel dolgozik. A tervezhetőség érdekében az előző tanév végén el kell készíteni a beosztást.
Nem egyértelmű, hogy ez jelöltenként érvényes?
Nem tudják előre tervezni a gyakorló iskolák.
Kiegészítésre javasoljuk: Ha az együttnevelő óvodákban, iskolákban a fogyatékos gyermekek aránya a harminchárom százalékot eléri, akkor ugyanazt a pedagógus óraszámot kell alkalmazni, mint a fogyatékos gyermekek szegregált óvodájában, iskolájában. A pedagógus munkájának összetett, nehezített jellege az indok.

17.melléklet: A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak köre és létszáma

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
A szakértői csoport a vizsgálat kitűzésekor, egy hónappal a tényleges intézménylátogatás előtt, bekéri az intézmény pedagógiai programját, az adott tanévre érvényes tantárgyfelosztást és órarendet A szakértői csoport a vizsgálat kitűzésekor, egy hónappal a tényleges intézménylátogatás előtt, bekéri az intézmény pedagógiai programját,a legutolsó vezetői pályázatot, az intézmény működésével kapcsolatos tervező, ellenőrző, mérő, önértékelő munka dokumentumait- legalább 2 évre visszamenőleg. A dokumentumok elemzése globális képet adhat a pedagógiai program megvalósítását támogató intézményműködés,
-fejlesztés, a vezetés, irányítás hogyanjáról, melyet azután jól kiegészíthetnek a helyszíni látogatás során készült interjúk, foglalkozás-látogatások.

18. melléklet: Országos szakmai ellenőrzés

Jelenlegi szöveg Javasolt szöveg Indoklás
Hiányt jelzünk. Gyógypedagógiai asszisztens
Logopédus (utazó is lehet.) Speciális vagy integráló intézményben.
Óvodában most is vannak logopédusok.

Budapest, 2010-12-30

Lejegyezte: Barlai Róbertné
FPF képviselő